70 kW-os felülvizsgálat: kötelező energetikai audit a fűtési és hűtési rendszerekre

A „70 kW-os felülvizsgálat" a köznyelvi neve a hőtermelő (fűtési) és légkondicionáló rendszerek kötelező, rendszeres energetikai felülvizsgálatának. A kötelezettséget az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (Ehat.) 43. §-a írja elő, részletszabályait pedig a 666/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet és a 19/2021. (IV. 14.) ITM rendelet tartalmazza.

Kire vonatkozik?

Rendszeres energetikai felülvizsgálatot kell végezni minden olyan, egy vagy több épületet együttesen ellátó fűtési, illetve kombináltan helyiségfűtési és szellőző, valamint légkondicionáló rendszerre, amelynek effektív névleges teljesítménye — vagy a berendezések összteljesítménye — meghaladja a 70 kW-ot.

• Az épület típusa nem számít: ipari csarnok, irodaház, társasház, iskola, óvoda, egészségügyi vagy sportlétesítmény egyaránt érintett lehet.
• Az összteljesítmény az egyes berendezések teljesítményének összege — például 4 db 48 kW-os kazán együtt 192 kW, tehát kötelezett.
• A több különálló kör (pl. sok kisebb split-klíma) együttes teljesítménye is összeszámít.
• Kivétel: a kizárólag technológiai célú hőtermelők (amelyek nem épületfűtést/-hűtést szolgálnak) nem tartoznak a kötelezettség alá.

Határidők és ismétlési ciklus

• 2022. január 1. előtt üzembe helyezett (meglévő) rendszereknél az első felülvizsgálat határideje 2025. december 31. volt.
• 2022. január 1-jén vagy után üzembe helyezett rendszereknél a felülvizsgálatot az üzembe helyezéstől számított egy éven belül kell elvégezni.
• A vizsgálatot alapesetben 8 évente, a 10 TJ feletti fogyasztás miatt energetikai auditra kötelezett szervezeteknél 4 évente, az audit részeként kell megismételni.

Mit tartalmaz a vizsgálat?

A felülvizsgálatot arra jogosult auditor végzi, a folyamat jellemzően az alábbi lépésekből áll:

1. Adatgyűjtés — tervdokumentáció, beüzemelési, beszabályozási és karbantartási jegyzőkönyvek, műszaki leírások, korábbi auditjelentések összegyűjtése.
2. Helyszíni felmérés — a hozzáférhető részek szemrevételezése, fotózás és alapmérések (méretek, hőmérsékletek); a hőtermelőknél a tüzeléstechnikai (műszeres) mérés kötelező eleme a vizsgálatnak.
3. Elemzés — az energetikai működés jelenlegi állapotának értékelése és dokumentálása.
4. Jegyzőkönyv — az épületre szabott, egyedi korszerűsítési javaslatokat tartalmazó felülvizsgálati jegyzőkönyv összeállítása.
5. Hatósági ügyintézés — az adatok feltöltése a hatósági (klímavédelmi) adatbázisba, a végleges, vonalkóddal ellátott jegyzőkönyv elkészítése.

A felülvizsgálat elvégeztetéséről a rendszer üzemeltetője, ennek hiányában az épület tulajdonosa köteles gondoskodni. Az auditor a vizsgálat eredményéről elektronikusan adatot szolgáltat a hatóság felé, a jegyzőkönyvet pedig átadja az üzemeltetőnek, aki köteles azt a tulajdonos és a bérlő rendelkezésére is bocsátani.

Miért több ez, mint egy pipa a listán?

A kötelező vizsgálat egyúttal alkalom is: a jegyzőkönyv egyedi korszerűsítési javaslatokat tartalmaz, amelyek a fűtési-hűtési rendszer hatásfokát javítják, csökkentik az üzemeltetési költséget és a károsanyag-kibocsátást. Jó kézben tehát a felülvizsgálat nemcsak a jogszabályi megfelelést biztosítja, hanem meg is térülhet.